2009. november 23., hétfő

A Fedél Nélkül


Hajléktalanok lapja

Először 2007. szeptemberében kerültem kapcsolatba a Fedél Nélkül című újsággal.
Augusztus végén lettem hajléktalan, ott álltam munka és egyetlen fillér nélkül. Egy ismerősöm ajánlotta, hogy menjek el a VII. ker. Kürt utca 4-be, a Menhely Alapítványhoz. Ott működik az FN szerkesztősége, jelentkezzek, próbáljak meg újságot árusítani. Így is történt, hivatalos terjesztő lettem.
Ez nem hagyományos értelemben vett munka. Fizetés nincs. Viszont a lapért kapott pénz adományként az újságárusé. A lapnak nincs is meghatározott ára. A vásárló annyit fizet érte, amennyit jónak lát. Persze mi sem ingyen kapjuk az újságot, példányonként 30 forintért vesszük.
Akkor alig két hónapig éltem ebből. Sikerült munkahelyet találnom. Sajnos csak 2008. végéig.
Idén, 2009. januárjában kezdtem ismét Fedél Nélkül-t árusítani.
Hajléktalanként elég sokszor kapok ruha- vagy egyéb adományokat is. Azt, amit nem tudok használni, behozom a szerkesztőségbe, hogy más rászoruló terjesztőknek odaadhassuk.
Robival és Györgyivel (a szerkesztőség két szociális munkás tagja) beszélgetve kiderült, hogy komoly emberhiánnyal küszködik a szerkesztőség. Nincs mindennap ügyelet (ilyenkor csak az újság megvásárlására van lehetőség), és a honlapon is komoly hiányosságok, elmaradások vannak. Mivel informatikus vagyok, felajánlottam a segítségemet. Szabadidőmben szívesen csinálom a honlapot és heti egy nap ügyeletet is vállalok. Örömmel fogadták. Így kezdtem a szerkesztőségben is dolgozni.
Azóta több programban is részt veszek. Ezekről később majd írok. Szeptemberben a kiemelt terjesztők maguk közé választottak. Megtiszteltetés volt, hogy is elismerték a munkám.
Újabban szerzője is vagyok a lapnak. Novellám, riportjaim jelentek meg. Ugyanis - eddig még nem említettem - az újságban megjelent írások (novellák, versek, cikkek) és képzőművészeti alkotások hajléktalanok művei. Ezzel szinte egyedülálló ez a sajtótermék az egész világon.
Jó érzés ennek a közösségnek a tagja lenni, itt dolgozni, akkor is, ha nem kapok érte fizetést. Számomra fontos lett az itteni tevékenységem, és ha majd lesz "normális" munkám, ezt akkor sem fogom teljesen feladni. Szabadidőmben továbbra is a Fedél Nélkül-t fogom segíteni.

2009. november 17., kedd

Egy nem átlagos hét


Eltelt megint egy hét.

Nem volt átlagos, ennél néha könnyebb heteim is vannak. De lássuk, mi is történt a múlt héten:

Hétfő

Egyszerű nap volt. Délelőtt a Fedél Nélkül újság szerkesztőségében dolgoztam. (Menhely Alapítvány épülete, a VII. ker. Kürt utca 4-ben.) Egyike vagyok a honlap adminisztrátorainak. (A honlapot megnézheted a www.fedelnelkul.hu címen.) Mikor elkezdtem ezt a munkát, sok elmaradás volt az archívumokban. Már csak a Galériákban lévő képek egy részét kell az alkotói archívumba is felvenni. Sok munka volt vele, de nemsokára naprakészek leszünk.
Délután a november 13-án, előző pénteken készített videókat és fotókat rendeztem. (Nagyszabású eseménysorozat volt aznap, nyitányaként a Menhely Alapítvány 20. születésnapi rendezvénysorozatának. Délelőtt sajtótájékoztató, kora délután ételosztás a Blaha Lujza téren, délután különböző szervezetek bemutatkozása, koncert a Városházánál, este - újra a Blahán - megemlékezés a '89-es hajléktalan demonstrációra és nagyszerű műsor Ayalával és barátaival.)
Pénteken rengeteg fotót és videót készítettem minden helyszínen. A fotókból kimazsoláztam A Város Mindenkié csoport képeit és feltettem a netre, hogy a többiek is megnézhessék, még az esti gyűlés előtt.
Na igen, az AVM. Ennek is "tagja" vagyok. Este fél hétre mentem a szokásos hétfői gyűlésünkre, ami meglepően hamar véget ért, kilenc után nem sokkal be is fejeztük. Mi is az AVM? Egy hajléktalanokból és nem hajléktalan aktivistákból álló csoport, akik a hajléktalanok érdekeiért szeretnének tenni valamit. Bővebben itt olvashatsz rólunk: www.avarosmindenkie.blog.hu
Fél 11-kor már a hálózsákomban voltam.

Kedd

Délelőtt ügyeletes voltam a szerkesztőségben. Ez abból áll, hogy 9-12-ig, a nyitvatartási időben, a terjesztőinknek, újságárusainknak engedélyeket hosszabbítok, pótolok, ha elveszett. Meg esetleg apró-cseprő ügyek intézésében segítek.
Ügyelet után Csillával (szintén hajléktalan), az egyik kollégámmal találkoztam, hogy megbeszéljük a szerdai riport technikai részleteit.
Délután 2-re a Dózsa szállóba mentünk Csurikával (Marika, szintén hajléktalan kollégám), hogy a vezetőknek bemutassuk az AVM-et, és az együttműködés lehetőségeiről beszélgessünk. Sikeres találkozó volt, támogatnak minket.
Este fél 7-kor már a Szentkirályi utcában voltam, angol tanfolyamon.
Ennek a napnak is vége.

Szerda

Reggel nyolckor már a Kürt utcában volta. Ayalával készített riportomat írtam le a diktafonról. ("Riportere", "írója" is vagyok a Fedél Nélkül-nek.) Kicsit késésben voltam vele, szerencsére Robi, a szerkesztőnk (szociális munkás a Menhelynél, az FN főszerkesztője) toleráns.
Du. 4-kor az iskolai programunk megbeszélése kezdődött a Szentkirályi utcában. E program keretében osztályfőnöki órákon beszélgetünk a gyerekekkel a hajléktalanságról, egy szoc. munkás és egy hajléktalan részvételével. Megbeszéltük az eddigi előadások tapasztalatait, ötleteltünk, mit csinálhatnánk jobban, átnéztük a következő hetek programját.

Csütörtök

Kora délelőtt a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban készítettünk riportot Csillával. Korózs urat kérdezgette Csilla a hajléktalan ellátás jövőjéről, tervekről. Én "operatőrként és fotósként" működtem közre.
Utána rohanás vissza a szerkesztőségbe, hogy befejezzem a saját riportomat. Sajnos emiatt nem is tudtam részt venni a délutáni - másik - angol tanfolyamon. (Halmozom az élvezeteket, két tanfolyamra játok.) Még éppen "időben" elkészültem a cikkel, de így is estig bent voltam az irodában.

Péntek

Délelőtt iskolai előadások. A Telepy iskolában tartottunk két osztályfőnöki órát. Érdekes és kellemes élmény a fiatalokkal beszélgetni.
Délután megint a szerkesztőség. A honlappal foglalkoztam.

Szombat

Végre van időm magamra is. Szükség is volt rá, mert már egy vasam sem volt. Délelőtt újságot árusítottam a szokott helyemen. Ugyanis ebből élek.

Így néz ki egy hetem. Bár ez kicsit zsúfoltabb volt a szokásosnál. Sokmindent említettem, ezekről részletesebben is fogok írni. De mára ennyi. Találkozunk pár nap múlva.

A kezdet



Üdvözöllek véletlenül idetévedt webszörfös!


Igen, jól látod, ez egy hajléktalan blogja. Sajnos az vagyok. Hogy miért kerültem ilyen helyzetbe, azt most ne firtassuk. Nem az a célom, hogy a múlton merengjek Neked.
Akkor mi is a cél?
Te, aki valószínűleg rendelkezel otthonnal, talán elképzelni sem tudod, milyen lehet az utcán élni. Ha néha visszatérsz ide és elolvasod, mik történnek velem, mit csinálok, hogyan élek, talán több empátiával nézed majd az utcákon, aluljárókban élő sorstársaimat.
Nem ígérem, hogy mindennap írok ide (elég sok elfoglaltságom van, majd olvashatsz róluk), de kellő rendszerességgel követheted az eseményeket.

Köszönöm, hogy figyelmet szenteltél nekem és remélem, "találkozunk" még itt.