2010. november 29., hétfő

Újabb "szociális" intézkedés

Megszüntették az ételosztást a Blaha Lujza téren.
Az Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány nem oszthat ételt a Blaha Lujza téren, ahol már 11 éve folytatták ezt a tevékenységet.
Mi történt, hogy most hirtelen ilyen döntés született? Két dolog. 1 - A Blaha egyike azon kiemelt közterületeknek, ahonnan Tarlós kitiltja a hajléktalan embereket. 2 - Elkészült az új luxusszálloda és bevásárlóközpont a téren.
A Város Mindenkié csoport információt kért a Fővárosi Közterület Felügyelettől. Válaszul egy sajtóinformációt kaptunk, amiből idézek.
"A Társadalmi Megbékélés Programja komplex megoldásokat kínál, komplex feladatvállalással. Ennek a programnak része a Blaha Lujza tér felújítása, megújítása is éppúgy, mint más közterületekkel kapcsolatos komfortnövelést célzó törekvések, beleértve az aluljárókat is."
Úgy tűnik, a komplex megoldás a szegény és hajléktalan emberek eltüntetését jelenti. A közterületekkel kapcsolatos komfortnövelést célzó törekvések pedig csak a gazdag emberek komfortérzetét növeli. Na igen, nem tenne jót az országimázsnak, ha a kedves külföldi milliomosoknak a szegények sorbanállását kellene látnia naponta. A szegények meg le vannak...
"Az ételosztással járó több száz fős tömegnek a zavartalan felvonulását és elvonulását nehéz biztosítani a Blaha Lujza téren úgy, hogy közben ugyanezen a helyszínen étkezés is folyik, nem beszélve arról, hogy órákkal előbb odaérkezve jelentősen nehezítik a felszíni gyalogos közlekedést."
Mint írtam, 11(!) éve folyik a Blahán ételosztás mindenféle "biztosítás" nélkül. Nehéz megmagyarázni, miért lett pont most zavaró. Azaz egyáltalán nem nehéz. Hallottam olyan "pletykát" is, hogy a szálló üzemeltetői pénzelik a tér felújítását.
Tarthatnám mindezt egyedi, a gazdagok érdekeit előtérbe helyező, a szegényeket semmibe vevő esetnek. Sajnos nem így van, nem egyedi eset. A Határ útnál a Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház december 1-től nem oszthat ételt. Az indoklás hasonló: ételosztásukkal zavarják a gyalogos közlekedést.

2010. november 28., vasárnap

Színház a piacon

November 7-én különleges művészeti produkciónak adott helyet a Teleki téri piac. "Életosztás" címmel láthattunk "előadást" neves művészekkel és hajléktalan emberekkel Schermann Márta rendezésében.
Nem véletlenül tettem idézőjelbe az előadás szót. Nem tudnám meghatározni, mely művészeti ágba soroljam az eseményt, nem is kísérletezem vele, hiszen láthattunk színházat, táncot, bábjátékot, éneket, stb... De talán nem is érdekes a műfaj. Piac volt ez a javából! A belépő áráért zsetonokat kaptunk (alátéteket, amik azért többet értek egy lyukas garasnál), amikkel megvásárolhattuk a történeteket. Hajléktalan társaim életének epizódjai elevenedtek meg különböző módokon.
Hamar kiderült, hogy a tíz darab zseton nagyon kevés. Minden történet drágább volt ennél. Így aztán szervezkedni kezdtünk, csoportosan vásároltuk meg a történeteket. És ha már piac, alkudoztunk is. Érdekes volt ilyen formában látni, hallani társaim általam is ismert történeteit
Rendhagyó, újszerű kezdeményezés volt. Talán érdemes volna folytatni.

2010. november 10., szerda

Politikai közbeszéd és társadalmi megítélés

Egyre vállalhatatlanabb az a politikai közbeszéd, ami mostanában mind erőteljesebben hallatszik vezetőinktől. Úgy tűnik, csak és kizárólag saját ötleteiket, akaratukat tartják egyedüli üdvözítőnek. Nem figyelnek mások javaslataira, nem kérnek mások ötleteiből, sőt, nem tűrnek kritikát sem.
Az építési törvény módosítását minden kritika ellenére elfogadta a fölényes kormánytöbbséggel rendelkező parlament. Az Alkotmánybíróság határozatára válaszul korlátozni akarják a taláros testület jogkörét, veszélyeztetve, megingatva az emberek jogbiztonságba, jogállamiságba vetett hitét. A civilek ellenkezését olyan törvény bevezetésével kívánják tompítani, akadályozni, mely korlátozná a civil szervezetek jogait. A főpolgármester gyors, kizárólag rendpárti intézkedéseket hoz az egyik legszegényebb embercsoport, a hajléktalnsággal is sújtott emberek ellen. Közben persze igyekszik ellensúlyozni intézkedései és nyilatkozatai embertelenségét, szociális lépéseket is ígérve. Ezekre azonban még sem terv, sem fedezet nincs. Csak bűnözőknek, törvényen kívülieknek tart minket Tarlós úr. 
Mindeközben sokan, velünk, hajléktalan emberekkel együtt, azon dolgoznak, dolgozunk, hogy ne a "büdös, alkohilista bűnözőt" lássa bennünk a társadalom, ne sztereotip minták alapján ítélkezzenek felettünk mások. Ennek egyik eseménye lesz november 12-én 16 órakor kezdődő, "Ma Ne Menj Haza" című esemény a VIII. Szabó Ervin téren. Aki eljön, velem is találkozhat személyesen.



2010. november 2., kedd

Politika és művészet

Politika.
Egyre kevésbé tetszik, amit a Kormány és a kétharmados FIDESZ többség a Parlamentben tesz. Szomorúan vettem tudomásul, hogy minden tiltakozás ellenére (volt belőle bőven!), elfogadták az építési törvény módosítását, benne a 6. paragrafussal, mely lehetővé teszi az önkormányzatoknak a közterületen élő hajléktalan emberek büntetését. Nem mentség, hogy csak 2011. szeptemberétől lép hatályba a törvény ezen paragrafusa, így adva időt a felkészülésre. Az is csak szépségflastrom, hogy született egy kormányhatározat, mely feladatként szabja meg a hajléktalanság kezelésére szánt rövid és középtávú tervek elkészítését, pénzügyi hátterének megteremtését. Az a mód és sorrend, hogy előbb rendészeti oldalról, s majd talán valamikor szociális oldalról közelít a hatalom egy egyértelműen szociális problémához, jelzi, hogy nem sok jót várhatunk.
Az is jellemző és üzenet értékű, ahogy a kormány az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozatára reagál. A 98 %-os különadóról szóló törvényt az AB - több párhuzamos indoklással megerősítve - alkotmányba ütközőnek minősítette és megsemmisítette. A Kormány erre válaszul alkotmányt módosít és korlátozza az AB hatáskörét, ezzel egyértelműen jelezve, hogy nem tűr semmiféle ellentmondást. Az alkotmányos jogbiztonság, sőt a demokrácia arculcsapása. Ilyen válaszokat a diktatúrákban tapasztalhatunk.

Művészet
A napokban megnézhettem Hobó "Csavargók tízparancsolata" című önálló estjét. Földes Lászlót mindig kedveltem, szeretem a dalait, nagyszerű élményt nyújtott József Attila estjével. Most sem csalódtam benne. Kiváló volt az önéletrajzi elemekkel fűszerezett előadása.
Tudom, hajléktalan emberek ritkán jutnak, juthatnak el ilyen eseményekre. (Adományként kaptam a belépőt én is.) Pedig mi sem vagyunk faragatlan tuskók. Számunkra is érték a művészet, szeretjük a könyveket, filmeket, zenéket, színházat. Ezúton is köszönöm, hogy megnézhettem az előadást, és köszönöm Hobónak az élményt, amit nem fogok elfelejteni, hiszen a "Csavargók tízparancsolata" rólunk is szól.